HTML

SportpályaFUTÁS

Futó-triatlonversenyek, es egyéb sportesemények beszámolója testközelből.

Friss topikok

  • Niterider: Köszönet kedves Haile! HAJRÁ!!! (2012.11.16. 12:10) Normafa Terepfutás
  • drcs: Tamás! Az jo h meggyogyulás fele haladsz, gratula. Ez az esemeny nem ezt tamasztja alá. Olyan tem... (2012.07.11. 14:24) Balatonátúszás 2012
  • Niterider: @veresur: ez pontosan 10 perccel rosszabb ido mint az eddigi legjobbam, emiatt vagyok ki... (2011.06.15. 12:36) Kékes Csúcsfutás – 2011
  • Niterider: @Haile: Koszonet! Jovore majd te huzol engem!! @plussbirka: Az osszehasonlitast arra ertettem, h. ... (2011.05.12. 13:27) Borvidék Félmaraton – Szekszárd
  • bastya6: szasz Tomi, magam ugyan a labdakergetés szerelmével nem dicsekedhetek, de a futást, pláne a termé... (2009.05.28. 16:05) Sport és sérülés

Linkblog

Balatonátúszás 2012

2012.07.11. 08:26 :: Niterider

Szerencse, hogy az embernek olyan kollegái vannak akiket mindenfélére rá lehet venni, gondolok itt főleg a Balaton körbefutására, vagy éppen átúszására!

Ezúttal ez utóbbira került sor, immár 30. alkalommal, amin nyolcszor én magam is megjelentem. A Zaki, Balu, Gyula, jómagam négyes garancia volt a vidám utazásra, a mellénk csapódó Laci szerényen figyelte magasröptű beszélgetéseinket Révfülöpig…

Aránylag hamar odaértünk, de már rengetegen álltak sorban a nevezés és a kötelező orvosi vizsgálat miatt. Apropó orvosi vizsgálat: nem értem miért nem lehet egy háziorvosi/sportorvosi igazolást vinni magunkkal, ami nagyban megkönnyítené a szervezők, és az úszók dolgát is, elkerülendő a tumultust?!?!

A hetek óta tartó kánikula miatt a Balaton vize elég meleg volt, s szerencsére hullámok sem zavarták a versenyt. Ahogy beléptem a Balatonba azonnal görcs állt a jobb talpamba, ami még soha nem fordult elő velem. Nem tartott sokáig, talán figyelmeztető jel lehetett a későbbiek elé…

Az első kilométer nagy részét gyorsban tettem meg, 23 perc alatt, gond nélkül. Másfél kilométernél jött az első görcs a jobb vádlimba: hihetetlenül bekeményedett és fájt. Megkértem egy úszótársat, hogy nyomja vissza a lábfejemet, de ehelyett lehúzott a víz alá… Szerencsére lassan megértette mit kérek tőle, így enyhült a görcs, és folytattam tovább utamat. Pár perc múlva azonban újra elkezdett görcsölni, ezért inkább mellben folytattam az úszást. Egy ideig jó volt, de újra jött a görcs. Nagyon elkeseredtem, mert így csak lassan tudtam úszni, és nem volt kellemes a Balaton közepén szenvedni a vádlim miatt. A második kilométer után odaúsztam a vitorlások mentén cirkáló motoros mentőcsónakhoz, és kértem, hogy masszírozzák meg a vádlimat ami állandóan görcsöl. Közölték velem, hogy ők nem masszíroznak, hanem kivisznek a kórház hajóra, és akkor nincs tovább! Ezt az opciót azonnal visszautasítottam, és javaslatukra, odaúsztam a legközelebbi vitorláshoz, ahol szakszerű ellátásban részesültem: jó alaposan legyúrtak egy krém segítségével, s javasolták, hogy pihenjek egy kicsit mielőtt folytatom. Ezúton szeretném megköszönni Fábián Balázsnak, ill. társának Istvánnak eme segítséget, akik a „Quality” nevű vitorlásukon igazán minőségi „szolgáltatást” nyújtottak!!!

A víz időközben nem hűlt ki, de én mégis úgy dideregtem mintha kihűlt volna… Innen a jobb lábamat már nem nagyon használtam, a műtött, de kiválóan funkcionáló ballal rugdostam a vizet, eléggé koordinálatlanul. A Balaton is néha hullámzott egy kicsit, de az zavart a legkevésbé. Az már sokkal jobban, hogy kalapos idős nénik húztak el mellettem, hihetetlen lassú tempóban... Egy kilométert tettem meg a következő görcs érkeztéig, pedig már kezdtem örülni, hogy „megúszom”… Szerencsére az úszótársak minden esetben segítőkészek voltak, annak ellenére, hogy nem sokan tudták mi a pontos teendő ilyenkor, de türelmesen, néha félig a víz alatt, elmagyaráztam, hogy mindössze a lábfejemet tolják visszafele, az oldja a görcsöt.

A negyedik kilométert már csak 44 perc alatt tettem meg, közben egyszer a bal vádlim is görcsbe rándult, szerencsére az nem vészesen. Közben folyamatosan szenvedtem, fáztam, és elegem volt, de már csak kicsivel több mint egy kilométer volt vissza ami annak ellenére erőt adott, hogy legszívesebben kimentem volna a mentőcsónakra!

Az utolsó kilométerhez 49 percre volt szükségem, és nem tudtam úgy rakni a lábamat, hogy az ne görcsölt volna be: ha kinyújtottam, akkor azért, ha magam alá húztam, akkor meg azért. Az 5 km-t jelző bójánál már hihetetlen megnyugvás szállt rám, igaz még kellett pár száz méter, hogy a lábam is szilárd talajt érjen végre.

Vidáman beszélgetve jöttem ki a vízből, és mosolyt erőltetve az arcomra vigyorogtam bele a kamerába, pedig az időeredményem (3.36 perc) miatt inkább sírni tudtam volna… Több mint egy órával lett rosszabb mint az eddigi legrosszabb eredményem. A lényeg azonban, hogy nem adtam fel, és ha kicsit nyögvenyelősen is de újra átúsztam a Balatont!

Jövőre felkészülök a görcsök elleni küzdelemre időben, ez nem foghat ki rajtam többet. Szerencsére a műtött térdem nem hagyott cserben, sőt egyre jobban tudom használni! Többiek már aggódva vártak, ők gond nélkül úszták át, életükben először, a Balatont: gratula srácok!!!

IMAG0209.jpg

1 komment

Címkék: Gyula Balatonátúszás 2012 Zaki Balu Görcs Vádli

A bejegyzés trackback címe:

http://sportpalyafutas.blog.hu/api/trackback/id/tr324636004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

drcs 2012.07.11. 14:24:10

Tamás!

Az jo h meggyogyulás fele haladsz, gratula. Ez az esemeny nem ezt tamasztja alá. Olyan tempot mehettel, ami mellett a döglött angolna eloz. :)))) Jo h tulelted, de neked fekete zsakot kellett volna adni a polo helyett :))))) Szedd alá!!!! Cs